Olykor firkálgatok ezt meg azt - az egyik ilyen agymenésből lett a Kobi felső csövére ráfestett minta is. Hasonló játszódás eredményét mutatnám most meg; régebben kezdtem el és még most is alakul - bár számomra ezek csak akkor "készülnek el", ha már felkerül a vázra a maszkolószalag...
Szóval ez itt Főnix. Jó lenne megcsinálni, csak kéne neki egy megfelelő donor. És mivel ennyi munkát az ember csak hóbortból vállal be - ha nem magának... -, kéne valaki, aki ilyet szeretne. Rajtam kívül...
A "cimborális segédtevékenység", az előtakarítás-bontás persze továbbra is az életem része - ha kevesebb alkalommal (mondjuk kisebb hatékonysággal) csinálom is, mint egykor. Szórakoztat és pihentet - azaz valószínűleg mazochista vagyok:)
Kicsit fejlesztettük a helyet, több lépcsőben, hosszan ezt nem ragoznám, meséljenek a képek:
Az első néhány képen látható Univega egyébként azóta elkészült, és így néz ki:
Az utolsó bejegyzés óta persze annyi canga készült el - s most csak azokra gondolok, amelyek futólag érintkeztek a brigéciolos rongyommal -, hogy felsorolni se tudnám kifelejtések nélkül. Van néhány kedvencem, azokat azért idesorakoztatom, de ez most tényleg egy meglehetősen szubjektív válogatás lesz 2011 csemegéiből.
Itt van például az Eska (Unicykl). Sokat nem lehet tudni róla, NDK márka, de a gyanúm szerint csak egy NDK-ban forgalmazott Favorit-klón - az összes megoldása oda hajaz, és az összes alkatrésze az örökbecsű szocietalon műhelyéből került ki. Szerintem finom gépezet lett.
Lehet, hogy a kisebbséghez tartozom, de én szerelmes vagyok ebbe a kompromisszummentes női versenyvázba, Kettler Alusportrad, sajnos Pisti kénytelen volt ezt is színre fújni, az eredeti fényezése menthetetlen volt - de szerintem igen csábító kis dög lett belőle...
Ez is egy kiskedvenc. Mondjuk a Bianchitól nem ez a vázforma az álmom, hanem a másik, de ezt is nagy kedvvel tutujgattam - az egykori nyálcsorgatás engem is kötelez. A Nisi felnik pedig külön élvezetet adtak, én kifejezetten szeretem a felniket újrahúzni - az a titkos álmom, hogy valaki majd egyszer azt kérdi Pistitől: "...és mondd, honnan szerezted ezeket a vadonatúj, de korhű Nisiket?"
Még egy érdekesség történt velünk, Pisti egy igazi "szaki" hagyatékából megörökölt néhány szerszámot, készletet, anyagot - a legelbájolóbb része ennek a hagyatéknak a bácsi klasszikus kerékpáros lemezkulcs-gyűjteménye, amit néhány saját fejlesztésű spéci kulccsal is kiegészített (alighanem néhány szerszámkulcs benne maradt - bocsesz, én amatőr vagyok...)
A kedvencem a saját készítésű kónuszkulcs, meg a jobb szélen a kiköszörült széles profilú "csavarhúzó", a hátsó lámpákon gyakran használt kis átmérőjű, de igen szélesen hornyolt csavarok kivételéhez...
Hát elkészült a téli tank, becsületes nevén Kobold! Szerintem gyönyörű lett, és megint sikerült Pistinek elsőre belőni a nekem tetsző beállításokat - csak az ülést kellett a képen láthatóhoz képest kicsinyég hátrább állítani. Igazi mindent-járó egysebi, tegnap és ma úgy kb. harminc kilométert gurultam vele a legváltozatosabb havas viszonyok között, és tuti az élmény - talán kicsit sok ekkora-ilyen tapadófelülethez-súlyhoz-útviszonyhoz a 44-18-as áttétel (vagy csak én nem vagyok eléggé formában, vagy csak szokatlan a váltás lehetőségének hiánya, vagy csak nem vagyok méltó:) munkába jövet megizzasztott a szembeszél - de az egész úgy kell, ahogy van! Semmi pénzből, roncs-mentve és fanatizmusból lett összegyúrva, de ez nem látszik rajta! Remélem vigyázunk majd egymásra, és inkább gurulunk semmint esünk-kelünk!
Igazi karácsonyi-újévi ajándék! Még egyszer köszönöm, Pisti!
(hamarosan összeekecsölök egy bejegyzést róla a retrobringára, technikai adatokkal, meg egyebek, ez most csak afféle örömkiáltás volt - dugva, a munkahelyemről:)
Festett vázak, meg egyéni igények alapján választott szettek - persze hogy ez a teteje. Naná, hogy ilyen odabasz-jellegű cuccról álmodozom én is; gondolom nem meglepő, hogy kissé körülnéztem (azaz, ha egészen pontos akarok lenni, főleg Pisti cimborám nézet körül...). Megint tapasztalhattuk, hogy a legismertebb korántsem a legteteje: hamar kiderült, hogy a legreklámozottabb vázdizájnereken túl egész birodalom "terül el" itthon is...
...sokat segített egy biciklifestésről tett bejegyzés a criticalmass-on. Itt tűnt fel Musaic, a kommentekben. Kicsit utánakeresve látszik, van mire "szakértőileg" hozzászólnia a témához, a saját dolgai hallatlanul aprólékos türelemjátékok.Érdemes ránagyítani a Citadella homlokcsőre és vázra is "felskiccelt" finomított szoborvariációjára például
Aztán itt van GriN00, érdemes elszöszmötölni a képei közt, a színátmenetei parádésak, meg a fanatizmus, ami még egy véfék-testet is kifestet. Eltöprengtünk rajta, hány fázist jelentett a csillagocskák feltolása, hogyan maszkolhatta:
Persze az ilyen munkához valóban kellenek a korrekt munkakörülmények...
...fényezőkamra, masszív állvány, kár, hogy a pisztolyai nem látszanak egyik képen sem. Ránézhetünk, mit kezdett egy Favorittal például:
Ez gyönyörű! Persze nem kicsit kevesebbért, jól kiválasztott alkatrészekkel és némi gondossággal elérhető egy, ha nem is ennyire hatásos látvány-összerakottság-érzet, szerintem nem marad szégyenben az alábbi modell sem, hiszen a maga módján szintén egyedi:
csak eszembe jutott, ha már Favorit:)
A végére hagytam, pedig szintén nem egy "desszert-fazon," sokkal inkább "főfogás" Bike Butcher is, a maga egyedi vázaival.
